Kétszáz évre van szükség ahhoz, hogy az Észak-Korea és Dél-Korea közötti határt megszüntesse.

Az úgynevezett demilitarizált zóna elpusztítása a KNDK és Dél-Korea között nagy beruházásokat igényel, és körülbelül két évszázadig tart. Ez pedig azzal a feltétellel, hogy a dél-koreai összes mérnöki egység részt vesz a munkában. Ezt a KBS rádióállomás újságíróinak jelentették az ország szárazföldi erők képviselője.

A hadsereg arra is rámutatott, hogy létre kell hozni egy speciális központot a demilitarizált zónában a lerombolás problémájának kezelésére.

Nemrégiben a koreai félszigeten újabb időszak állt fenn az északi és a déli közötti kapcsolatok felmelegedésében. Az amerikai elnök, Trump és a KNDK Kim Jong-un. A dél-koreai feje Pyongyangba való első látogatása tíz év alatt készül. A világközösség óvatosan reméli, hogy ezúttal hosszú távú párbeszédet hozhat létre Szöul és Pyongyang között, és végül megszünteti a régóta fennálló konfliktust.

Két évszázados bontás: miért olyan hosszú?

A koreai háború a huszadik század egyik legvéresebbje volt. Becslések szerint mintegy 4,5 millió ember halt meg ebben a konfliktusban. Hivatalosan még nem állt meg, mert a harcoló felek közötti békeszerződést nem írták alá. A vágás két új állam megalakulásával és a Koreai-félsziget felosztásával végződött a 38. párhuzamosan. 4 km széles és 241 km hosszú demilitarizált zóna jött létre.

Évtizedek óta a konfliktus mindkét oldala erősítette pozícióit: falakat építettek, épített erődítményeket építettek, 38-as párhuzamosan szögletes drótkötélpályával párhuzamosan, speciális katonákra ásottak. És mégis, félve az ellenség hirtelen kezdetét, több millió bányát telepítettek különböző rendszerekből és szerkezetekből, tartály- és gyalogsággátlókból. Ha az országok valóban a hosszú távú békés létezéshez (és hosszú távon az egyesüléshez) vezetnek, a bányák nagyon komoly problémává válnak.

Különböző szakértők szerint a koreai háború végéig a mai napig több mint kétmillió gyalogsági és tartálybánya került a két állam határára. De ez még nem minden. Ezt a problémát súlyosbítja az a tény, hogy a korai aknamezők térképei már régóta elveszettek. A talajváltások, az esőzések, az árvizek a halálos eszközök elmozdulásához vezettek, így senki sem tudja jelezni a legtöbb helyük pontos helyét. Ha azonban a demilitarizált zóna felszámolására vonatkozó döntés megtörténik, akkor a zsetonoknak sok munkát kell végezniük: szó szerint meg kell vizsgálniuk a terület teljes területét, centiméterrel centiméterrel. És ezer négyzetkilométert vesz igénybe.

Az újságírók forrása szerint a jelenlegi technológiával ez a folyamat körülbelül kétszáz évig tarthat.

Emlékezzünk rá, hogy néhány nappal ezelőtt megállapodtak a harmadik dél-koreai és a KNDK közötti csúcstalálkozó időpontjáról. Szeptember 18-tól szeptember 20-ig kerül megrendezésre, és a dél-koreai vezető első alkalommal tíz év alatt meglátogatja Pyongyangot. Kim Jong-un megerősítette álláspontját a koreai félsziget teljes dekle- lizációjáról. Az idei év tavaszán a két ország vezetői megállapodtak a nukleáris leszerelésről. Az utóbbi időben az észak-koreai vezető reményét fejezte ki, hogy 2021-re megoldható a félsziget helyzete, valamint az Egyesült Államokkal való kapcsolatok korai normalizálása. Az ilyen hírek reményt adnak, hogy a béke végül hosszú évtizedes konfrontáció után jön a koreai félszigetre.