2018-ban Sargsyan Armen Örményország elnöki tisztét töltött be, és Serzh Sargsyan volt elnök helyébe lépett. A megnyitó ünnepséget Jerevánban tartották az Országgyűlés ülésén. A. Sargsyan az első örmény elnök, amelyet a parlamenti képviselők választottak és kineveznek erre a pozícióra. Így 2018-ban Örményországban tartották az alkotmányos népszavazást, eredményei szerint az ország elfogadott egy parlamenti köztársasági státuszt.
A megnyitó április 9-én került megrendezésre az Országgyűlés (Örmény parlament) különleges találkozóján, a Karen Demirchan Sport- és Koncertkomplexum területén, Örményország fővárosában. Örményország új, negyedik elnöke 2018. április 9-én kezdte gyakorolni hatalmát. Az új alkotmánynak megfelelően az elnöki hatalmat súlyosan csökkentették, és ennek megfelelően az államfő által megoldandó célokat és feladatokat, de rendeleteket ad ki. Legtöbbjük átvette a végrehajtó és jogalkotási ágakat, azaz a kormányt és a parlamentet.
Örményország elnökének 2018. április 9-ig tartó hatásköreinek és kötelességeinek listája
Az Örményországi Alkotmány 55. cikkével összhangban, amelyet 2005-ben reformáltak, Örményia elnökének feladatai:
- Fellebbezés az embereknek, valamint az Országgyűlés képviselőinek;
- Az Országgyűlés által elfogadott törvények kézhezvételét követően köteles a 21 napos időszak alatt aláírni és nyilvánosságra hozni őket; ugyanakkor lehetőség van olyan törvények visszajuttatására, amelyekben kifogások, javaslatok állíthatók elő, valamint az új megbeszélések követelménye. Amikor az Országgyűlés a parlamenti képviselők teljes számának többségével elutasítja őket, akkor az elnök 5 napra foglalkozik a törvények és az elnöki rendeletek aláírásával és kihirdetésével;
- Abban az esetben, ha ezt az Alkotmány állapítja meg, rendkívüli választások kinevezésével az Országgyűlés feloszlatását vállalhatja;
- Az Országgyűlés tagjainak helymegosztása és a parlamenti frakciókkal folytatott konzultációs rendezvények alapján miniszterelnököt jelölhet ki. Általában ez a személy, aki élvezi a képviselők többségének bizalmát. És ha ez nem lehetséges, az a személy, aki a legtöbb parlamenti képviselő bizalmát élvezi; a miniszterelnök javaslata szerint kinevezheti és elbocsáthatja a minisztereket; elfogadhatja a miniszterek lemondását az Örményország elnökségének napján, megnyitja az Országgyűlés új összehívásának első ülését, bizalmatlanságot fejez ki a kormány felé, elutasítja a kormányprogramokat, elbocsátja a miniszterelnököt, vagy üresen hagyja a helyét;
- Abban az esetben, ha ezt törvény írja elő, a köztisztviselők kinevezését;
- Lehet, hogy részt vesz a Nemzeti Biztonsági Tanács megalakításában, elnököl, valamint más tanácsadó testületek kialakításában;
- Örményország képviselete a nemzetközi színtéren. A külföldi politikai tevékenység általános igazgatásával, nemzetközi szerződések megkötésével, nemzetközi egyezmények ratifikálásával, a megerősítő, aláíró vagy felmondó nemzetközi szerződések aláírásával, nemzetközi egyezmények aláírásával foglalkozhat;
- Örményország diplomáciai képviselőinek külföldi és nemzetközi szövetségekkel való kinevezése és visszahívása, külföldi országok és nemzetközi szövetségek diplomáciai képviselőinek hitelesítési és visszavonási leveleinek elfogadása;
- A főtitkár, a központi bank vezetője, valamint az ellenőrző kamara vezetőjének az Országgyűlésnek történő bemutatása. A főügyész javaslatára a főügyész helyettese és kinevezése;
- Az Alkotmánybíróság négy képviselőjének kinevezése. Azokban az esetekben, amikor az Országgyűlés az Alkotmánybíróság székhelyének betöltésétől számított harminc napon belül nem jelölte ki az Alkotmánybíróság vezetőjét - az Alkotmánybíróság vezetője az Alkotmánybíróság képviselőiből; Az Alkotmánybíróság véleménye alapján megszüntetheti az Alkotmánybíróság tagjai által rájuk ruházott feladatokat;
- Az Igazságügyi Tanács ajánlása alapján a Semmítőszék elnöke és bírói, valamint kamarái, a Fellebbviteli Bíróság elnöke, az elsőfokú bíróságok és a különleges bíróságok, a hatáskörük megszüntetése;
- Az igazságügyi tanács tagjainak egy pár jogi tudós kinevezése;
- Legyen az örmény fegyveres erők legfőbb parancsnoka, koordinálva az állami szervek tevékenységét a védekező területen, a hadsereg és más katonai formációk vezető parancsnokainak kinevezését és kiadását; háború bejelentése esetén a fegyveres erők főparancsnokának kinevezése és felszabadítása;
- A fegyveres törvény nyilatkozata az Örményországgal szembeni fegyveres agresszió esetén, amikor azonnali fenyegetés vagy háború áll fenn. Emellett részt vehet a hadsereg részvételével kapcsolatos általános vagy részleges mozgósítás és döntések meghozatalában;
- A rendkívüli állapot megállapítása azokban az esetekben, amikor azonnali veszély fenyeget az alkotmányos rendet, a parlamenti elnökkel és a miniszterelnökkel folytatott konzultációt követően, a körülmények által diktált intézkedések meghozatalával, és ezzel a népének szólva;
- Az örmény állampolgárság vagy politikai menedékjog megadásával kapcsolatos, a törvény által megállapított eljárásnak megfelelő kérdések megoldása;
- Az örmény állam rendeléseinek és érmetének megadása, a legmagasabb katonai és tiszteletbeli címek, a legmagasabb diplomáciai és egyéb osztálypozíciók megadása;
- Az elítéltek iránti elkötelezettség végrehajtása.
Az Örményország elnökének a 2018. április 9-i reformot követő hatásköreinek és feladatainak listája
Az alkotmányos népszavazás folyamán, amely 2018. decemberében tartott, alkotmányos változásokat fogadott el. Ez arra utal, hogy Örményország parlamenti köztársaság lett. E tekintetben az elnökválasztás jelentősen csökkent.
Az Alkotmány új kiadásával összhangban az államfő rendszeres és rendkívüli parlamenti választások kinevezését teszi lehetővé. Ezen túlmenően 21 napig az Országgyűlés által elfogadott törvények aláírásával és kihirdetésével foglalkozik. Örményország elnöke már nem rendelkezik joggal az Országgyűlés feloldására, valamint rendkívüli választások kinevezésére. Elutasíthatja a lemondást abban az esetben, ha a kormány alkotmánya a miniszterelnökkel egyetértésben megállapítja, hogy a Minisztertanácsban változtatásokat végez.
A külpolitika területén
Örményország elnökének új státusza szerint a külpolitikai szférában gyakorolt hatásai csökkentek. A törvény által megállapított esetek és eljárások szerint az államfő a kormánygal egyetértésben nemzetközi szerződéseket köthet, kinevezheti és visszavonhatja, a miniszterelnökkel, a külföldi diplomáciai képviselőkkel és nemzetközi szövetségekkel egyetértésben, külföldi és nemzetközi szövetségek diplomáciai képviselőinek megbízatását és visszavonását.
Örményország elnöke, a kormánygal egyetértésben, a törvényben megállapított esetekben és eljárásokkal összhangban, jóváhagyja, felfüggeszti vagy felmondja a nem ratifikálást igénylő nemzetközi szerződéseket.
A fegyveres erők területén
Az újonnan megválasztott örmény elnökök, a miniszterelnökkel egyetértésben, a törvényben meghatározott esetekben és eljárásokkal összhangban, részt vehetnek a fegyveres erők és más katonai formációk főparancsnokainak kinevezésében és kiadásában, valamint a törvényekben megállapított esetekben és eljárásokban, t és a magasabb katonai rangok kijelölése. Minden későbbi elnök már nem lehet az örmény fegyveres erők legfőbb parancsnoka, mivel háborús nyilatkozat esetén a miniszterelnök most foglalkozik e hatáskörökkel. Az elnökök, mint a parlamenti felszólalók, már nem lesznek részei az új Biztonsági Tanácsnak.
Az Örményország valamennyi elnöke listája az uralkodó évek során
- Ter-Petrosyan Levon 1991. október 16. és 1998. február 3. között;
- Robert Kocharyan 1998. április 9-től (1998. február 3. - 1998. április 9. - elnökhelyettes) 2008. április 9-ig;
- Serzh Sargsyan 2008. április 9-től 2018. április 9-ig két egymást követő ciklust töltött;
- Armen Sargsyan 2018. április 9-től.
A fizetett összeg és a kapott juttatások
A helyi sajtó szerint Örményország elnökének hivatalos éves fizetése 3 millió 898 ezer 800 drámát kap. Mi a jelenlegi mértéke: 8,036,221,22 dollár. Mindenesetre az örmény államfő korábbi jövedelme nem csupán a fizetésre korlátozódott. Többek között további 2 millió 45 ezer 89 drámát, az egykori elnök fizetést kapott, ami megegyezik a készpénz tartalmával. De ez még nem minden.
További 8 millió 740 ezer drámát fizetnek a Serzh Sargsyannak kamatként. A nyilatkozat benyújtásakor a Serzh Sargsyan pénzügyi helyzete 105 millió 600 ezer drámát tett ki. Ezenkívül az egykori elnöke a XVIII. És XX. Században értékes értékes antikvárium-cikkek, valamint a 20. századi örmény művészek művészeti alkotásainak gyűjteménye volt, összesen több mint harminc vásznon. A nyílt forrásokra vonatkozó információkat nem találták az örmény elnökök különleges kiváltságaira.
Örményország elnökének tartózkodása Jerevánban
Örményország elnöke rezidenciája (örökbefogadása) az örmény Szovjetunió egykori Legfelsőbb Tanácsának épülete. Úgy tervezték, mint sok más érdekes építészeti alkotást, az akkori tehetséges építész, Mark Grigoryan 1949-1950-ben. Az építési munkálatokat 1951-1953-ban végezték. Gyakorlatilag mindazt, amit Grigorian tette az idei években, Jereván dísze, és talán hosszú ideje képviseli a hagyományos örmény klasszikus építészetet.
Hogyan lehet 2018 április 9. után Örményország elnökévé válni?
Az Örményország elnöke lehet legalább harmincöt éves személy. Továbbá az elmúlt évtizedben Örményország állampolgárságával kell rendelkeznie, és nem rendelkeznie kell egy másik állam állampolgárságával, állandóan Örményországban kell tartózkodnia az elmúlt tíz évben, és szavazati joga is van. Korábban az elnököt ötéves időtartamra és 2018. április 9-ét követően hét évre választották. Ugyanez a személy nem lehet többször többször is megválasztani a köztársasági elnök pozíciójába. A választásokat nem tartják fenn a vészhelyzet vagy a harctörvény.
Amint azt korábban említettük, az örmény elnök hatalmát jelentősen csökkentették. Így az új elnökök megválasztása már nem lesz közvetlen, azaz nem lesz országos szavazás, hanem a választási főiskola közvetíti. A parlamenti képviselők, valamint a helyi hatóságok képviselői is részt vesznek ebben. Az új elnököket hétéves időtartamra választják, és az újraválasztás joga nélkül.
A későbbi elnököket a parlament választja, és a jelöltek kinevezésének folyamata legalább 27 helyettes szavazatot igényel. A választásokat csak a parlamenti képviselők háromnegyedének, azaz legalább 79 képviselőnek szavazták. Azokban az esetekben, amikor egyetlen jelölt sem sikerült megszerezni a szükséges szavazatok számát, akkor a második forduló kerül meghirdetésre, és nyer, amelyben a parlamenti képviselők szavazatainak kétharmadát kell gyűjtenie.
