Ilham Heydar oglu Alijev (Ilham Heydarovich Aliyev), 1961 december 24-én született az Azerbajdzsán SSR fővárosában Bakuban, azerbajdzsáni állam és politikai figura, valamint azerbajdzsán jelenlegi elnöke 2003. október 31. óta. Ő is az egykori Azerbajdzsán elnök Heydar Aliyev fia és utódja.
Ilham Aliyev a 2003-as, 2008-as, 2013-as és az elmúlt 2018-as elnökválasztás négyszeres győztese. Egyes nemzetközi megfigyelők szerint az Azerbajdzsán társadalom Ilham Alijev vezetése alatt bizonyos stabilitást ért el, különösen a politikai életben. Ugyanakkor az egyéb források Iler Alijev rezsimét azerbajdzsáni diktatórikus vagy autoritáriusnak nevezik.
Az Azerbajdzsán elnöke hatásköreinek és feladatainak felsorolása
Az Azerbajdzsán Köztársaság elnökének hatásköréről szóló Alkotmány 109. cikke szerint az alábbiakkal foglalkozik: t
- Az Azerbajdzsán Milli Majlis-i választások kinevezése;
- Az azerbajdzsáni Milli Mejlisnek az állami költségvetés jóváhagyására való benyújtása;
- Állami gazdasági és szociális programok jóváhagyása;
- A kinevezés az azerbajdzsáni parlamenttel, a köztársasági miniszterelnökkel, valamint az irodából való felszabadítással együtt;
- Az Azerbajdzsán Minisztertanács tagjainak kinevezése és elbocsátása; és szükség esetén akár a kabinet üléseinek elnöke;
- Az Azerbajdzsán Minisztertanácsának lemondásáról szóló határozat;
- Központi és helyi végrehajtó hatóságok létrehozása az azerbajdzsáni állami költségvetés által a végrehajtó ág számára biztosított kiadások határain belül;
- Az Azerbajdzsán Minisztertanácsának rendeleteinek és rendeleteinek, valamint a Nakhichevan Autonóm Köztársaság Minisztertanácsának a megszüntetése, valamint a központi és helyi végrehajtó hatóságok cselekedetei;
- Azerbajdzsán Milli Majlishez benyújtott észrevételek az Azerbajdzsán Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, valamint a fellebbviteli bíróságok bíráinak kinevezéséről; bírák kinevezése azerbajdzsáni más bíróságokba; az Azerbajdzsán Milli Majlisével, az Azerbajdzsán főügyészének kinevezésével és elbocsátásával;
- Az Azerbajdzsán Milli Majlis-nak az Azerbajdzsán Központi Bank igazgatótanácsának képviselőinek kinevezéséről és elbocsátásáról szóló beadványok benyújtása; az Azerbajdzsán Központi Bank igazgatóságának képviselői közül az Azerbajdzsán Központi Bankjának vezetőjének kinevezése;
- A köztársasági katonai doktrínának az azerbajdzsáni Milli Majlis jóváhagyására vonatkozó beadvány;
- Azerbajdzsán fegyveres erők vezető parancsnokainak kinevezése és elbocsátása;
- Azerbajdzsán Elnöki Igazgatóságának megalakulása, valamint a fejének kinevezése;
- Az emberi jogokért felelős biztosnak a Köztársaságban történő megválasztására az Azerbajdzsán Milli Majlishoz benyújtott beadvány;
- Az Azerbajdzsán Milli Majlishoz intézett észrevételek az állam diplomáciai képviseleteinek külföldi és nemzetközi egyesületekben történő létrehozásáról, azerbajdzsáni diplomáciai képviselők külföldi és nemzetközi egyesületekben történő kinevezése és visszahívása;
- Külföldi államok diplomáciai képviselőinek megbízhatóságának és visszavonható oklevelének elfogadása;
- A kormányközi nemzetközi szerződések megkötése, az azerbajdzsáni Milli Majlishoz való benyújtás az azerbajdzsáni jogszabályoktól eltérő szabályozási keretet biztosító kormányközi és kormányközi szerződések felmondására és megerősítésére; a megerősítő okiratok aláírása;
- A népszavazások kinevezése;
- Jogszabályok aláírása és kiadása;
- Az állampolgársággal kapcsolatos kérdések megoldása;
- A politikai menedékjoggal kapcsolatos kérdések megoldása;
- A megbocsátás végrehajtása;
- Állami díjak odaítélése;
- A legmagasabb katonai és magasabb rangú sorok hozzárendelése;
- Az általános vagy részleges mobilizáció bejelentése, valamint a mozgósításra hívott polgárok elbocsátása;
- Azerbajdzsán állampolgárok katonai szolgálatra való felvételéről, valamint a katonai szolgálatot végző katonai személyzet tartalékba történő áthelyezéséről;
- Az Azerbajdzsán Biztonsági Tanácsának létrehozása;
- Az Azerbajdzsán Milli Majlishez való beadványok megadása az azerbajdzsáni fegyveres erők vonzására vonatkozó engedélyek megadására, a közvetlen küldetésükhöz nem kapcsolódó feladatok elvégzésére;
- Sürgősségi és harctörvény;
- Koordinálva az Azerbajdzsán Milli Majlis-val, háborút nyilvánítva és békét hozva;
- Speciális biztonsági szolgáltatások létrehozása azon költségek keretein belül, amelyeket az említett feladatok megoldására az Azerbajdzsán állami költségvetése biztosít;
- Az Azerbajdzsán Alkotmányhoz nem kapcsolódó egyéb kérdések megoldása.
Az elnökség története Azerbajdzsánban
Az Azerbajdzsán Köztársaság első elnökválasztását szeptemberben visszatartották, míg az Azerbajdzsán függetlenségéről szóló törvényt ugyanazon év októberében fogadta el. Tehát az azerbajdzsáni elnökök uralkodásának évei:
- Ayaz Mutalibov (született 1938-ban) 1991. augusztus 30-tól 1992. március 6-ig az Azerbajdzsán Kommunista Pártja jelölte;
- Yagub Mammadov (született 1941) az 1992. március 6-tól 1992. május 14-ig elnöke volt;
- Ayaz Mutalibov (született 1938-ban) 1992 május 14-től 1992. május 18-ig elnöke volt;
- Isa Gambar (született 1957-ben) 1992. május 19-től 1992. június 16-ig elnöke volt. Azerbajdzsán népi frontja;
- Abulfaz Elchibey (1938-2000) 1992. június 16-tól 1993. szeptember 1-ig. Azerbajdzsán népi frontja;
- Heydar Aliyev (1923-2003) 1993. október 3-tól 2003. október 31-ig. Az "Új Azerbajdzsán" párt jelölte;
- Ilham Aliyev (született 1961) 2003. október 31. óta. Azerbajdzsán jelenlegi elnöke. Az új Azerbajdzsán párt jelölte.
Azerbajdzsánban 4 négy elnököt, 3 elnököt és egy négyszeres elnököt tartottak.
Az Azerbajdzsán elnöke által ellenőrzött szervek
adminisztráció
Az Azerbajdzsán Elnöki Igazgatóságának feladatai az elnök alkotmányos hatásköreinek végrehajtása. Míg az elnök maga az adminisztráció megalakulása és a feje kinevezése. Az Elnöki Adminisztráció feladatai közé tartozik a számlák előkészítése, hogy az elnök eljuttassa azokat az Országgyűlésnek, a Milli Majlisnak.
Emellett itt is készülnek rendeletek, rendeletek, utasítások, elnöki címek és egyéb dokumentumok. A közigazgatás azt is figyelemmel kíséri és ellenőrzi a fentiek teljesítésének folyamatát, amikor a jelentéseket az elnök elé terjeszti. Ezen túlmenően, az adminisztráció biztosítja az államfő és a politikai pártok, a közszféra egyesületei, a szakszervezetek, valamint a külföldi államhivatalok és tisztviselők közötti kölcsönhatást. Ugyanez a közigazgatás, valamint más kormányzati szervek. A fellebbezésekből vagy levelekből kapott legfontosabb információk a jelentések és jelentések széles körében szerepelnek, és mindezeket kötelezően jelenteni kell az elnöknek.
Elnöki Ügyek
Az adminisztráció részeként nincs elnöki hivatal. Az elnök és ügyintézői logisztikai és pénzügyi tevékenységének biztosítása az Elnök Hivatalában.
Elnöki adminisztrációs útmutató
Az Elnököt az Igazgatóság önállóan alakítja, és kinevezi vezetőjét. Most Azerbajdzsán Elnöki Igazgatóságának vezetője Ramiz Mehdiyev. A közigazgatás vezetője a közigazgatás közvetlen munkája és vezetése.
Központ és adminisztratív épület
Elnöki palota
Az elnöki adminisztráció az azerbajdzsáni fővárosban, Baku városában, az Istiglaliyet utca mentén található. Az adminisztrációt tartalmazó épületet az elnök palotájának nevezik. A múltban, a szovjet időkben ezt az épületet az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottságának nevezték. Szintén az Azerbajdzsán Elnöki Ügyek Igazgatósága és Igazgatósága.
Az elnöki palota egy tizenkét emeletes épület, melyet márvány és gránit borít. Az Elnöki Palota építésének minden tevékenysége 1977-ben kezdődött. A kezdeményező személyesen Heydar Aliyev volt, aki akkoriban az Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára volt. Az építési munkálatok 1978-ban kezdődtek, 1986-ban elkészült a Központi Bizottság épülete.
Az elnöki adminisztráció felépítése
Az Azerbajdzsán Elnöki Igazgatóságának szerkezete különböző szolgálatokkal, titkárságokkal, osztályokkal és irodákkal rendelkezik. Így úgy tekinthető, hogy Azerbajdzsán elnöke az igazgatásának vezetője útján felelős:
- Állampolitikai tanácsadó szolgálat;
- Az állami tanácsadó szolgálat a nemzeti kisebbségekkel és a vallási szervezetekkel való munkával kapcsolatban;
- Azerbajdzsán elnökének titkársága;
- Az Azerbajdzsán elnökének sajtószolgálata;
- Azerbajdzsáni Elnöki Protokollszolgálat;
- Bűnüldöző szerv;
- Jogalkotási és jogi szakértői osztály;
- Humanitárius Politikai Osztály;
- Külkapcsolati osztály;
- A regionális önkormányzatokkal és a helyi önkormányzatokkal foglalkozó osztály;
- Közpolitikai kérdések;
- Politikai Analitika és Információs Támogatás Tanszék;
- Állami Ellenőrzési Osztály;
- Gazdaságpolitikai osztály;
- Emberi erőforrások;
- Munkaügyi osztály a polgárok dokumentációjával és fellebbezésével;
- Közzétételi és Fordítási Osztály;
- Azerbajdzsán elnöke.
A fizetett összeg és a kapott juttatások
Nemrégiben nyilvánosságra került az azerbajdzsáni elnök és miniszterek fizetéséről szóló információk. Kiderült, hogy Ilham Alijev fizetése gyakorlatilag nem változott az elmúlt években. A helyi sajtójelentések szerint Azerbajdzsán elnöke, Ilham Aliyev, az elmúlt nyolc évben a fizetés 15 000 manat volt. Az Azerbajdzsán elnöke 2005 óta határozza meg az ilyen pénzbeli juttatást.
Ugyanakkor az azerbajdzsáni miniszterelnök havi fizetése 2,406 manat. Az első miniszterelnök-helyettes fizetése nem haladja meg a 2.125 manátot, a fennmaradó miniszterelnök-helyetteseket - 2031 manátot, a kormányzati tagokat, az alapítványok és a bizottságok vezetőit 1875-ben.
A 106. cikkel összhangban az Azerbajdzsán elnöke mentességet élvez. Ő becsületét és méltóságát azerbajdzsáni törvény védi.
Hogyan válhat azerbajdzsán elnökévé?
Az Azerbajdzsán elnöki választás alapjainak 101. cikkével összhangban az államfőt hétéves időtartamra választják. Ugyanakkor ezek a szabad, személyes és titkos szavazás során az egyetemes, egyenlő és közvetlen választójogon alapulnak. Azerbajdzsán elnöke jogosult a korai elnökválasztásokat bejelenteni.
Azerbajdzsán elnökét többséggel választják meg, amely a szavazási folyamatban részt vevő szavazók összes szavazatának több mint felének kell lennie. Abban az esetben, ha az ilyen többség nem jutott el az első szavazási fordulóban, akkor a második forduló a szavazás első fordulóját követő második vasárnap kerül megrendezésre. A második szavazási fordulóban csak két olyan jelölt vehet részt, akik az első fordulóban a legtöbbet szerezték, valamint két olyan jelöltet, akik a legtöbb szavazatot szerzett jelöltekkel követték, de elutasították a jelöléseket.
A második szavazási fordulóban a legtöbb szavazatot nyert jelölt azerbajdzsáni választott elnöknek tekinthető. Azokban az esetekben, amikor a katonai műveletek valós háborús légkörben zajlanak, és az Azerbajdzsánban nem tűnik lehetségesnek elnökválasztást tartani, az Azerbajdzsán elnökségében töltött idő meghosszabbítható az ellenségeskedések végéig. Ilyen döntést csak az Alkotmánybíróság hozhat. Meg lehet hozni abban az esetben, ha a választások vagy népszavazások lefolytatásával foglalkozó egyik állami szerv fellebbezést nyújtott be. A 102. cikkel összhangban az azerbajdzsáni elnökválasztás eredményei hivatalosan csak az Azerbajdzsán Alkotmánybíróságot tudhatják be a szavazási napot követő tizennégy napig.
A 103. cikknek megfelelően az Azerbajdzsán elnökévé választott személy ünnepélyes ünnepségen ünnepelte az esküt, a választási eredmények hivatalos bejelentése után az Azerbajdzsán Alkotmánybíróság bírái előtt. Ezután azt feltételezhetjük, hogy az azerbajdzsáni elnök elkezdte teljesíteni feladatait.
Azerbajdzsán Aliyev elnök felavatását Bakuban tartották
Az Azerbajdzsán elnök Ilham Alijev megválasztásának megnyitását 2018. április 11-én, szerdán Bakuban tartották a korai választások folyamatában. Ilham Aliyev győzelmét a rendkívüli elnökválasztáson az Alkotmánybíróság hagyta jóvá, amelyben a szavazatok 86,02% -át sikerült elérnie, és negyedik alkalommal azerbajdzsán elnökévé választották. A legutóbbi, 2018 őszén az Azerbajdzsán Alkotmányban bekövetkezett változásoknak megfelelően az államfőt hétéves időszakra választják.
Kommunikációs módszer az elnökkel a nyilvánosság számára
Az Azerbajdzsán elnök Ilham Alijevnek hivatalos honlapja van, amelyen keresztül az állampolgárok jogai az államfőhöz fordulhatnak. Az Azerbajdzsán elnöke hivatalos internetes erőforrásainak minden felhasználójának lehetősége van arra, hogy levelet küldjön, kifejezze gondolatait és kívánságait a számukra érdekes problémákról, javaslatokat, nyilatkozatokat vagy panaszokat tegyen.
Azerbajdzsán elnök elhelyezkedése
Az Azerbajdzsán elnöke nyolc lakóhelyéről az interneten talál információkat. Itt vannak:
- Baku, a város legrégebbi lakóhelye, a kormányzó kastélya és a sikló közelében;
- Bakuban, az Atatürk sugárúton, a befejezés folyamatában;
- Baku, Z. Buniatov sugárúton, az építési folyamatban;
- Zagulban, a régi országban;
- Shuvalaniansben az ország átmeneti;
- Egy állami kerületi erőműben ez a főbb;
- Guba, Gachresh, 200 km-re a fővárostól;
- Gabalában, 250 km-re a fővárostól.
Mivel az azerbajdzsáni elnök lakóhelyeiről nincs hivatalos információ, ebben az ügyben néhány pontatlanság is előfordulhat, mert azerbajdzsáni nagyon aktív polgárok állították össze őket.
