Magyarország Európa egyik legősibb államja. Jelenleg az ország parlamenti köztársaság, a magyar elnök elnöke pedig Ader János. Az Alkotmány szerint az államfő szimbolizálja a nemzet egységét, fő feladata az államon belüli demokratikus normák betartásának ellenőrzése. Mivel Magyarországnak parlamenti kormányzati formája van, az elnök hatalmát csak a kormány jóváhagyása után gyakorolhatja. A nominális államfőt titkos szavazással választják meg a parlamenti képviselők között, és 5 évre választják. A hatalom a miniszterelnök és a Parlament kezében van.
Magyarország kialakulása az ókorban és a középkorban
Még a bronzkorban is a modern Magyarország területei különböző nomád népeket vonzottak, akik állandóan harcoltak egymás között. Hamarosan meglehetősen magas kultúra alakult ki ezeken a területeken, amint azt a bronzkori leletek is bizonyítják. Egy idő után a kelták itt jöttek, és az egész országban telepedtek le. Az I. században a modern Magyarország területe a Római Birodalom részévé vált, és része lett Pannónia tartományának.
Miután Rómát a barbárok elpusztították, és a 4. században kezdődött a népek nagy migrációja, a germán törzsek jöttek a magyar sztyeppékbe, kikerülték a keltákat. Az 5. században a hunok hajtották ki őket, akik egy hurrikánban söpörtek Európában. A hunok után sokan török és szláv származásúak voltak, akik kiterjedt legelőket kerestek állományaikhoz. A 9. század vége felé itt érkeztek magyar törzsi szakszervezetek, amelyeket akkoriban magyaroknak hívtak. Érdekes tény, hogy a hantok és a mansiok a magyarok legközelebbi hozzátartozói, akik a távoli időkben is a tundrában maradtak.
Az ősi magyar konföderáció a következő törzsekből állt:
- Meguer;
- Nek;
- Tarján;
- Kurt Guarmat;
- Kesey;
- Eno;
- Coeur.
Ezenkívül az ókori magyarok között több káliár klán volt. Az újonnan érkezők fő célkitűzései és céljai a gazdag európai földeket rabolják, amelyek nem voltak hajlandóak az invázióra. Az első király, aki 933-ban sikerült visszaszorítani a nomádokat, Heinrich a Fowler volt - a Kelet-Frankish Királyság uralkodója. 955-ben a német császár, Otto ismételt előadását. Ezt követően Geza magyar herceg úgy döntött, hogy meg kell építenie saját államát a középkori Európa királyságainak képében és hasonlóságában.
A félig nomád pásztorok a helyi hagyományoknak megfelelően gyorsan újjáépítették életmódjukat:
- A nomád életmód az állandó élethez vezetett;
- Az Európára jellemző városok épültek;
- Megalakult a király által vezetett feudális rendszer;
- A társadalom nemes és közönséges.
Így a fiatal magyar állam 1222-ig erősödött, amikor elfogadták az Aranybotot, ami erőteljesen gyengítette a király központosított erejét, és erősítette a feudális fragmentációt. Jelentősen aláássák a királyi hatalmat és a mongolok invázióját, ami 1241-1242-ben történt.
1301-től kezdve megszakadt az arpadai ókori királyi dinasztia, melyből az első király, István Szent. Ezután az európai dinasztiák felmentek a magyar trónra:
- Yagelonov;
- Anjou;
- A Habsburgok;
- Hunyadi és más nemes családok.
Corvinus Mátyás uralkodása alatt (középkori Magyarország - 1458-1490 év) a középkori Magyarország hajnalát érte el. A tehetséges király és a politika halála után az ország központosított hatalma ismét gyengült.
A magyar állam fejlődése 1876 előtt
Corvin halála után a magyar nemesség úgy vélte, hogy mindegyikük vezetheti az államot. Fokozott a feudális töredezettség, aminek következtében minden nagy földtulajdonos az uralkodó területén létrehozta törvényeit. Egyszerű parasztok érintettek, akikre a túlzott adók terhét terhelték. Ahhoz, hogy a parasztokat forradalmi gondolatokra irányítsák, Magyarország nemessége úgy döntött, hogy 1514-ben vonzza őket, hogy részt vegyenek az oszmán birodalom elleni harcban.
Dozi György vezetése alatt álló paraszti hadsereg lenyűgöző méretet ért el, és nagy kárt okozott a feudális uraknak, akiknek földjein áthaladtak. Az ilyen helyzet miatt aggodalomra ad okot, hogy a nemesség megszüntette a keresztes hadjáratot, és felszólította az utóbbi napi kereszteseket, hogy menjenek haza. A jó zsákmányra számítva a dühös parasztok a magyar uraim ellen fordultak. A paraszti hadsereg számos várost tudott megragadni, de végül a felkelést brutálisan elnyomta. Rémült nemesek adtak ki egy rendeletet, amely tiltotta a parasztságot fegyverek szállítására, ami óriási károkat okozott az ország általános védelmi képességének.
A parasztháború után Magyarországot a törökök támadták meg, akik 1526-ban zúzódást okozott a gyengén szervezett nemes hadseregnek. 1541-ben Budát elfogták, és Magyarország hosszú ideig elvesztette egy ország státuszát, három részre osztva:
- Közép-Magyarország átment az Oszmán Birodalomon;
- A keleti régiók, jobban ismerték Erdély néven, önálló főhercegséggé váltak, amely a törököktől a vasalban volt függő;
- Magyarország északi és nyugati részén a Habsburg-dinasztia beágyazódott.
A következő években Magyarország az oszmán birodalom és a Hapsburg-dinasztia hadseregei közötti összecsapás helyszíne lett. Az európai államok egy része 1683-ban képes volt egyesíteni és harcolni a törököket, visszavonva Bécsre irányított erős csapását, majd felszabadította a magyar földeket a külföldi uralomtól. Úgy tűnik, hogy Magyarország megünnepelheti függetlenségét, de az 1699-es Karlovitsky-békeszerződés alatt majdnem teljesen az osztrák uralkodók felügyelete alá került. Természetesen ez a helyzet nem tetszett a magyar hazafiaknak, akik többször is megpróbálták felkelni az embereket.
A 19. század elején meglehetősen szilárd értelmiségiek és diákok alakultak ki Magyarországon, amely képes volt kiváltani az 1848-1849-es felszabadítási forradalmat. Fő célkitűzései a következők voltak:
- Magyarország kivonulása az osztrák birodalomból;
- A társadalom demokratizálása;
- A republikánus kormányzati forma létrehozása;
- A társadalom magyarosodása.
A forradalom támogatói nagyon könnyen sikerült a hatalmat saját kezükbe venni, és azonnal elkezdtek egy sor reformot. Az osztrák birodalom gyorsan felépült a felfordulásból, és egy idő után visszaállította hatalmát a régióban, végrehajtva a magyar forradalom vezetőinek nagy részét.
A magyarországi osztrák birodalom sikerei ellenére az 1866-os háború a poroszországgal azt mutatta, hogy Ausztria államként már nem életképes.
Ausztria-Magyarország megalakulása és létezése 1918 előtt
1867-ben létrejött egy rendelet, amely szerint az osztrák-magyar monarchia alakult ki. Az új birodalom a következő tulajdonságokkal rendelkezik:
- Ausztriának és Magyarországnak saját kormánya volt;
- Az osztrák császár is lett Magyarország királya;
- A kettős monarchia kül- és védelmi politikája gyakori volt;
- Az új ország mindkét részének finanszírozása szintén azonos volt.
Különösen meg kell jegyezni, hogy Franz József nem törekedett új állam létrehozására, hanem egyszerűen arra kényszerült, hogy ezt a lépést tegye, félve egy új véres forradalmat.
A 20. század elején az állam magyar része jelentős előrelépést tett a gazdasági és kulturális fejlődésben, bár a mezőgazdaság továbbra is az ország vezető régiója. Az ország gyorsan fejlődött, de komoly kérdés merült fel a szláv népességgel kapcsolatban. Ebben a kérdésben Oroszországot minden szláv nép hagyományos védelmezőjének tartották. Ezt a magyar nacionalisták fenyegetésnek tartották, bár az orosz birodalom semmilyen módon nem érdekelt a szomszédos országban zavargások okozásában.
Ennek ellenére a „szláv fenyegetés” elképzelését a magyar konzervatívok és a nacionalisták vezetői határozzák meg. Ő volt az, aki végül meghatározta Ausztria-Magyarország helyzetét az első világháborúban. A szláv lakosságnak az őslakos magyarokkal és az osztrákokkal való egyenlő jogok megpróbálása csak súlyosbította az ország belső ellentmondásait. Bosznia és Hercegovina 1878-as megszállása és a későbbi területeik 1908-as angyalja csak ezt a feszültséget növelte.
Egy független Magyar Köztársaság megalakulása 1918-1945-ben
Az I. világháború után Ausztria-Magyarország gyorsan szétesett. Ennek az eseménynek a fő okai:
- Az állam gyengülése a háború után;
- Franz Joseph halála;
- Általános gazdasági válság;
- A hatóságok nem képesek megoldani az ország multinacionális lakossága közötti konfliktusokat.
Ennek eredményeként 1918 novemberében Magyarország független köztársaságnak nyilvánították. Az új köztársaság vezetője Mihai Karoyi volt. Sorozatos reformokat hajtott végre, amelyek nem vezetnek semmire, mivel az Entente erők tovább haladtak. Annak érdekében, hogy az ország szomszédai számára ne adjanak fel hatalmat, a kormány úgy döntött, hogy lemond, és átadta a köztársaság kormányát a Magyar Szocialista Párt kezébe.
Az új Szovjet Köztársaság gyorsan országosította az ország összes vállalkozását, és várta a szovjet Oroszország segítségét. Szovjet csapatok érkeztek, hogy segítsék a testvér köztársaságot, de a polgárháború Oroszországban kényszerítette őket, hogy elhagyják Magyarországot. Hamarosan ezek után az események után forradalmi erők kezdtek alakulni az országban, amelyek élvezték az Entente támogatását. 1920-ban Horthy Miklós admirális képes volt megragadni a hatalmat az országban, legyőzve a Magyar Vörös Hadsereget, és arra kényszerítette a szovjet kormányt, hogy meneküljön a köztársaságból. Az ország új vezetője 1944-ig megkapta a rendező címét és az állam szabályait.
1941-ben Magyarország a náci Németország oldalán lépett be a második világháborúba. 1943 januárjában a magyar hadsereg zúzós vereséget szenvedett a szovjet csapatoktól, akik ellentámadást hajtottak végre a Donon. Még akkor is egyértelművé vált a kormány számára, hogy a németek nem tudják megnyerni a háborút. Magyarország megpróbált kilépni a Hitler koalícióból. A németek gyorsan felismerték ezt, és elfoglalták az országot, és amikor Horthy regent megpróbált kilépni a háborúból, eltávolították, helyette Salash Ferenc, aki egy szélsőséges kormányt hozott létre.
1944 szeptemberéig a Szovjetunió csapatai megkezdték a magyarországi területet a nácikról felszabadító műveletet. Az ország teljes felszabadítása 1945. április 4-én véget ért. Salashi és követői hevesen ellenálltak, ami hatalmas emberi veszteségeket és pusztulást eredményezett. A szovjet csapatok nem álltak szertartáson az egykori fasiszta szövetségesekkel, akik szerepet játszottak a gazdasági károk okozásában.
A Magyar Köztársaság szocialista története
1945 óta a Szovjetunió megpróbálta megteremteni hatalmát Magyarországon. A nyugati hatalmak azonban szabad parlamenti választásokat tartottak. Ők meglehetősen becsületesek voltak, és az eredmény meglehetősen kiszámítható volt - a kisgazdálkodók pártja, ahogy Sztálin azt mondta, "ököllel". A szovjet foglalkozási parancs a helyi kommunista szavazatok kicsi támogatásának kihasználásával ragaszkodott a koalíciós kormány létrehozásához. A Szovjetunió nyomásának és támogatásának segítségével a helyi kommunisták számos kulcsfontosságú álláshelyet kaptak a kormányban, köztük a belügyminiszter posztját. Továbbá a kommunisták egyre merevebb módszereket indítottak el:
- A versenyzőket letartóztatással megszüntették;
- veszélybe;
- bűnvádi eljárás;
- Egyszerű tervezett gyilkosságok.
Így a szociáldemokraták pártja teljesen elvesztette befolyását. 1948-ban egyesült a kommunistákkal a Magyar Munkáspártba (HVT). 1949-ig a kommunisták képesek voltak teljesen megszabadulni az ellenzéktől, amely részben megsemmisült, részben börtönbe került. Ezenkívül a „tisztítás” saját soraiban is aktívan folytatódott. Ebben az esetben a szociáldemokraták szenvedtek leginkább. A párt vezetője, Rakosi Matthias lett Magyarország igazi vezetője. Megpróbálta az országot fejleszteni, a Szovjetunió tapasztalatait a legkisebb részletekre, beleértve a személyiség kultuszát is.
1956-ban Magyarországon forradalom történt, amely után a szovjet csapatokat az országba vitték. A felkelést brutálisan elnyomták, és minden vezetőjét kivégezték. A lázadók reménykedtek a Nyugat támogatására, de az európai országok nem voltak hajlandók fegyveres konfliktusba lépni a Szovjetunióval.
1989-ben a Szovjetunió szerkezetátalakításával kapcsolatban Magyarországon hivatalosan elismert egy többpárti rendszer. A magyar szocialista párt szerepe az országban jelentősen csökkent, és a kormány széleskörű hatáskörrel rendelkezik. Az ország alkotmányát is megváltoztatták:
- Sok módosítás van benne;
- A demokrácia elveit megalapozták;
- Feltételezték, hogy olyan intézmények jöttek létre, amelyek segítették az országban a kapitalista kapcsolatok fejlődését.
1990-ben az ország az első szabad parlamenti választásokat tartotta, amelyeket a kommunisták nem irányítottak. 1991-ben minden szovjet csapatot kivontak Magyarországról.
Független Magyarország 1990-től napjainkig
1990-ben parlamenti választásokra került sor - Antall József nyerte, aki a kormány vezetője lett. A kormány a következő felek képviselőiből állt:
- Magyar Demokratikus Fórum;
- Népi Kereszténydemokrata Párt;
- A kistermelők független pártja.
Ugyanebben az évben az elnök, az Arpad Gonts, megválasztása és felavatása zajlott. 2000-ig tartotta a pozíciót. Az új kormány számos reformot hajtott végre a gazdaság modernizálására. Ennek ellenére a reformok számos negatív következményhez vezettek:
- Az export 25-30% -kal csökkent, mivel a könnyűipar fejlesztése szükséges volt, amely a köztársaságban kevéssé fejlett;
- A privatizáció nem volt olyan sima, mint mi szeretnénk;
- Az ország külső adóssága nőtt;
- Az infláció és a munkanélküliség növekedett;
- A lakosság életszínvonala csökkent.
Mindazonáltal minden országnak volt ilyen problémája a Szovjetunió összeomlása után. Ebben hatalmas szerepet játszott a szovjet köztársaságokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok megszakítása, amelyek egymásra hatottak.
1995-ben az ellenzék megpróbálta új alkotmány elfogadását kezdeményezni, amelyben az elnök fontosabb szerepet kap. Ugyanakkor a köztársasági vezetőt a közvetlen általános választásokon kellett volna megválasztani. 2002-ben, amikor az ország gazdasági helyzete javult, új kormány alakult, melyet Meddyes Péter vezette. 2004-ben mérföldkő volt az egész magyarországi lakosság számára - az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ugyanebben az évben a kormányfő lemondott, mivel sokféle nézeteltérés volt a vezető tisztségviselőkkel a miniszterek cseréjével kapcsolatban. Meddyeshet Gyurcsány Ferenc váltotta fel.
2007-ben az 1848-as forradalom évfordulója alkalmából az ellenzék demonstrációkat szervezett, amelyek résztvevői elégedetlenséget mutattak a kormánygal és Dyurcsany reformjaival. Ezen a napon számos összecsapás történt a rendőrséggel.
Magyarország 2008-ban népszavazást tartott, amely a kormány következő reformját vizsgálta. A lakosság ellenezte a felsőoktatásra vonatkozó kötelező díjak bevezetését és az orvos látogatását.
1990 óta a következő politikusok Magyarország elnökei:
- 1990 és 2000 között a köztársasági vezető Arpad Gonts volt;
- A következő elnök Madl Ferenc volt. 2000 és 2005 között hatalmon maradt;
- 2005-ben Laslo Shoyom megnyerte a választásokat. 2010-ig ebben a pozícióban maradt;
- 2010-től 2012-ig a magyar elnök Palma Schmitt volt;
- Számos eljáró államfő után Ader János választották elnöknek. 2018-ban újraválasztották, és egy második ötéves időtartamra uralkodott.
2012-ben a Magyar Köztársaságot átnevezték Magyarországra, mivel a keresztnevet gyakran a szovjet múlttal társították.
A magyar elnök állapota és feladatai
Az ország vezetője számos olyan feladatot lát el, amelyek az ország alkotmányában szerepelnek:
- Részt venni és beszélni a magyar parlament valamennyi ülésén;
- Számlák létrehozása;
- Állítsa be a különböző választások időpontját;
- Javaslatok készítése népszavazásokra;
- A parlament feloldása;
- Aláírja az elfogadott törvényeket, vagy küldje el azokat a parlamentnek. Az elnök elutasíthatja a törvényeket is;
- Назначать премьер-министра, генерального прокурора, судей и прочих высших чиновников;
- Руководить армией.
Кроме вышеперечисленного, глава государства может решать широкий ряд вопросов, после одобрения их правительством. Распоряжения президента Венгрии не являются законодательными актами.
Резиденция главы государства и её особенности
В настоящее время резиденцией Яноша Адера, где находится приёмная президента, является дворец Шандора. Он был построен ещё в 1806 году архитектором Михаем Поллаком. С 1919 по 1941 годы в этом здании работали премьер-министры страны. Вторая мировая война сделала дворец Шандора главной мишенью для обстрела. К 1945 году он был полностью разрушен. Восстанавливали резиденцию до 2002 года.
Начиная с 2003 года, дворец Шандора является официальной резиденцией президента страны. Здание украшено различными барельефами в греческом и средневековом стиле. На одной из стен здания установлена мемориальная доска в честь графа Пала Телеки, который покончил жизнь самоубийством в знак протеста против прохода немецких войск по территории Венгрии перед началом Второй мировой войны. Внутри дворца имеется множество красивых гобеленов, картин, хрустальных люстр и антикварной мебели. Туристы могут попасть во дворец Шандора только один раз в год.
