A fegyveres csapatok hatalmas felszerelése a fegyveres puska alegységekhez kapcsolódó termelési költségek növekedését eredményezte. Folyamatban van a puska - a gyalogsági gyalogsági fegyverek fő típusa - csökkentése. Ennek a technikai megoldásnak az oka az volt, hogy a fegyvermesterek tervezői kompaktabb kisfegyvereket hoztak létre a gyalogság számára. A csökkentett kaliberű patronoknak nemcsak jelentős fémmegtakarítást kellett biztosítaniuk, hanem javítaniuk kell a kézi lőfegyverek ergonomikáját is, a megnövelt hordható lőszerek mennyiségével.
A kisebb méretű lőszerek kisebb méretűek, ami jelentősen befolyásolja a puska magazinok kapacitását. Ez a tényező különleges szerepet játszott az automata fegyverek tervezésében. Minél kisebb a patron súlya és mérete, annál nagyobb a tároló kapacitása, annál nagyobb a lövő harci képessége. Az AK 74-ből való felvétel egyértelműen mutatja a fegyverek magasabb ballisztikus jellemzőit. A kisebb kaliberű golyók pontosabban illeszkednek a célhoz. Jelentősen csökkent és a fegyver súlya a felszerelt állapotban.
Az AK 74 megjelenésének háttere
A második világháború után a 7–8 mm-es szabványos kaliberű puska és géppisztoly állt szinte minden hadseregben. A szovjet hadsereg által 1947-ben elfogadott hazai Kalashnikov támadás puska, a 7,62 mm-es kaliberet a szovjet automata fegyverekhez hagyta. Azonban még a háborús évek során is világossá vált, hogy a gyalogság főbb gyalogfegyverei - automata puska és géppisztoly - nagy lőszerrel kell rendelkezniük. A nagy kaliberű kazettákkal működő automata fegyverek ballisztikus jellemzői sem teljesültek.
Annak ellenére, hogy az AK-nek magas taktikai és technikai jellemzői voltak, a modern motoros gyalogság fő katonai fegyvereinek kaliberjének csökkentésére irányuló igényt folyamatosan érezték. Az a tendencia, hogy az optimális kalibereket keressük a modern kézi fegyverek számára. A 20. század közepén a szovjet fegyveresek által végzett kutatások alapján azonosítható volt a kisebb kaliberű lőszerek előnyei. A por töltésének csökkentésével a visszahúzási impulzus csökkent a felvétel során. Ennek megfelelően a felvétel pontossága automatikus üzemmódban javult.
A teszt eredményei a kisebb kaliberű új típusú automata fegyverek taktikai és technikai követelményeinek alapját képezték. Mielőtt a szovjet tervezők megkövetelték volna egy alacsony impulzusú patronhoz tartozó gép létrehozását. A munka felgyorsulásának lendületét az amerikai hadseregben egy automata puska megjelenése jelentette, amelyet kifejezetten 5,56 mm-es kaliberű patronra terveztek.
A 74-es indexű új AK-fegyvert 5,45x39 mm-es 7H6-os kaliberrel látták el, amelyet a Precíziós Mérnöki Központi Kutatóintézetben fejlesztettek ki.
Még a tervezési felmérés során is megállapították, hogy a 7,62 mm-ről 5,45 mm-es kaliberből való átmenet jelentősen csökkenti a lőszer tömegét, közel 1,5-szer.
Az alacsony impulzusú 7H6 patron nagyobb kezdeti sebességet biztosított a golyónak. A ballisztikus jellemzők javultak, és a közvetlen lövés tartománya 100 m-rel nőtt. A töltés tömegének csökkentésével a visszahúzódás csökkent, ami azonnal befolyásolta a golyók repülésének pontosságát az automatikus tüzelés során.
Az új gépek versenyképes tesztelése 1968-ban kezdődött. A versenyen 10 különböző tervezőiroda által fejlesztett termék vett részt. A fő küzdelem a Konstantinov design SA-006 terméke és az A-3 géppisztoly között jött létre, amelyet a tervezőiroda Mikhail Timofeevich Kalashnikov felügyelete alatt nyújtott. A Kalashnikov fejlesztése a fő AKM katonai géppuska mély átalakítása volt, amely a szovjet hadsereg szolgálatában volt. Az új fegyver automatikája hagyományos volt, csak az új 5,45 mm-es patronokhoz készült a csavar és a hordó.
Az Izhevsk-i géppuska nagy hatékonyságot mutatott a tesztek során, azonban a Kalashnikov terméknek érett termelési bázisa volt. Az AKM tervezése egyszerű volt és a gyártási ciklusban elsajátította, a csapatok számára is ismerős volt. A fegyverek költsége és az a képesség, hogy a hidegháború csúcsán gyorsan létrehozhassák a tömeggyártást, döntő szerepet játszottak az A-3 géppuska kiválasztásában. Emellett a Kalashnikov új terméke könnyebb volt, mint a versenytárs.
A Kalashnikov AK tervezése 74
A verseny eredményei alapján úgy döntöttek, hogy elfogadják a Kalashnikov-tervezés A-3 termékének elsőbbséget. A Miniszterek Tanácsának 1974. január 19-i rendelete és a Szovjetunió védelmi miniszterének rendelete alapján egy egységes, 5,45 mm-es kaliberű komplexet fogadtak el a szovjet hadsereg számára, amely AK fegyverek elfogadásának évében AK 74 indexet kapott.
Az új automatikus komplexum alapján a következő módosításokat tervezték az automata: AK 74 (Kalashnikov támadás puska), AKS 74, AK 74H és AKS 74H. A géppuska változatban az új fejlesztésnek négy módosítása is volt: a 74 PKK (Kalashnikov könnyű géppuska), az RPNC 74, az RPK 74N és a PBNC 74N.
A főbb módosítások, amelyeket a csapatok elkezdtek fogadni, az AK 74 és az AK 74C Kalashnikov támadás puska.
Az új gép kiegyensúlyozott automata volt. A lökéshullám csökkentésekor a tüzelés során jelentősen javítani lehetett az égési teljesítmény jellemzőit. A műszer tervezésében a legfőbb innováció egy kompenzátor, vagy egy pofás fék, az oltó visszacsapódás.
Meg kell jegyezni, hogy a tömeges gyártás folyamatában már a fegyver alaprajzában is változások történtek. Eredetileg egy fából készült változatban gyártott csípőcsomó. Hasonlóképpen, kinézett és kézvédő. Később, a tervezés megkönnyítése érdekében úgy döntöttek, hogy a gép fa részeit műanyag elemekkel helyettesítik.
Nemcsak a fegyverek megjelenése, hanem a technikai felszerelése is megváltozott. Az AK 74 esetében számos tervezési mechanizmust készítettek kifejezetten más méretekre és paraméterekre, bár sok tekintetben a részletek és az egyes összetevők egységesítettek. A zár- és vevőcsatorna kisebb paraméterekkel rendelkezik az AKM-ek ezen csomópontjainak méretéhez képest. Ugyanez a változás befolyásolta a törzs hosszát. Az AKSU-74 későbbi módosításai, amelyek célja a különleges erők és a harci járművek személyzetének felszerelése volt, a hordó rövid volt.
A tervezés és az innováció főbb különbségei
A fő különbség az új gép és elődje között a hosszú és masszív szájfék. Ez az innováció, valamint a fegyver kaliberjének csökkenése és egy kompenzátor telepítése lehetővé tette, hogy jelentősen csökkentsék a visszahúzódást és javítsák az automatikus üzemmódban történő fényképezés pontosságát. Az AK 74 készüléke ugyanazokkal az alapelemekkel, szerelvényekkel és mechanizmusokkal rendelkezik. Az új gép részeinek összes száma, és az AKM-mel egységesített, több mint 70% volt. Ezt az AK 74 összeszerelése és szétszerelése egyértelműen bizonyítja. A fő tervezési változások a szerkezet külső és néhány működési elemét érintik. A tűzszabályozás változatlan maradt.
A gép kialakítása a következő részekből és alkatrészekből áll:
- fogadó doboz hordóval;
- vevőegység fedele;
- cél bár, elölnézet;
- redőny csavarhordozóval;
- kompenzátor vagy szájfék;
- cső a gázok eltávolítására a párnával;
- kioldó mechanizmus;
- forend és csikk;
- cserélhető tároló.
A kompenzátor, amely az AK 74 fő különbségének nevezhető, bár hozzájárul a visszacsapódás észrevehető csökkenéséhez és a fényképezés pontosságának növeléséhez, ugyanakkor a felvétel során jelentősen rontja a műszer hangjellemzőit. A gázok sugárzása most nem terjed ki a furat mentén, hanem az oldalra megy, és fokozza a lövés hangját.
A tervezett csomókat a létrehozott modellek szerint öntvények öntésével készítettük. Az automata henger forgó kovácsolással készült, amelynek során a hordó furatát és kamráját kisebb kaliberre állítottuk be. Minden gyártás célja az új AK 74 modell alkalmazkodása a védelmi vállalkozások termelési létesítményeihez, amelyek korábban előállították az AKs és könnyű géppuskákat. A modell géppel ellátott övvel van felszerelve.
Megőrzött az új modelltől és az AKM látnivalóitól. A gépen szektor látványa volt. Az AK 74 automata repülése be volt csavarozva a blokkba, ami lehetővé tette a helyzet megváltoztatását a törzs hosszától függően. Az új modellen lehetővé vált egy éjszakai látvány és gránátvető telepítése. Elődjéhez hasonlóan az AK 74 bajonettal volt ellátva. A hangtompítók használatának lehetősége jelentősen bővítette a fegyverek harci használatát.
AK 74 művelet
A harci egységek megjelenésének első napja óta a géppuska megbízható és hatékony fegyverré vált. A motorizált gyalogsági egységek harci egységeiben új modellek érkeztek. Az AKS 74 légi egységeket, tengerészgyalogosokat és határőröket kapott. Egy öv lehetővé tette a géppisztoly viselését a vállon, és egy összecsukható csikk kényelmes és kompakt hordozást biztosított.
Szakértők és szakértők szerint az új AKM közel 1,5-szerese volt a tűz hatékonyságának a régi AKM-nek. Az AK 74-ből ugyanolyan kényelmes volt, hogy mind az automatikus tüzet rövid ütemben, mind az egy tüzet vezessék. A bolt 30 db műanyagból készült. A tárolóban lévő patronok szét vannak osztva. A géppisztoly lehetővé tette a PKK 74-es üzletek használatát, 47 kapacitással a lőszer felvételére.
Az AK 74 eredeti módosítását 1991-ig gyártották. Ezután a már korszerűsített AK 74M modell sorozatba került, amely különleges rögzítőelemekkel rendelkezik az új optikai látnivalók telepítéséhez.
Az MMG AK 74 a fegyveres erők személyzetének kiképzésére és a katonai-hazafias klubok gyakorlati képzésére szolgál, ez a harci gép dezaktivált példánya, amely pontosan megismétli az eredeti modell mechanikáját és automatizálását. A Kalashnikov AK 74 elrendezésén túl az ilyen típusú harci fegyverek zajreplikuma is készül. A „hűtött” AK 74 jel- és zajpatronokkal való tüzelésre lett tervezve. A termék a hordó és a kamra módosított kialakításával rendelkezik, ami megakadályozza az élő lőszer használatát.
Az automata kibocsátás napjainkig folytatódik, noha ma az orosz hadsereg egyre több egysége vált át a Kalashnikov támadás puskáinak új századik változatára.
