A nyugati civilizáció egyik fő paradigma ezekben a napokban az emberi élet elismerése a legmagasabb értéknek. Az ilyen humanista eszmék azonban ellentétesek azzal, hogy harcolni és kiképezni őket. Saját katonáik halála nemcsak nem felel meg az elvont értékeknek, hanem a szavazók is nagyon rosszul érzékelik, akiknek véleményük szerint a modern politikusok érzékenyen hallgatnak.
A modern nyugati hadsereg mindent megtesz a veszteségek számának csökkentése érdekében. A harcosok rendelkeznek a legmodernebb felszerelésekkel, kommunikációval, testpáncélokkal. Az Egyesült Államok és szövetségesei csak szélsőséges esetekben folytatják a földi műveleteket, próbálva a rakétára vagy a bombatörésekre korlátozódni. Azonban a leggyakrabban lehetetlen háborút nyerni a földi műveletek nélkül.
Ennek a kérdésnek a legígéretesebb megoldása a katonák helyettesítése a csatatéren a robotokkal. Számos országban aktív irányú fejlemények történnek ebben az irányban, de az USA továbbra is a vezető. Ma már az automatizált harci rendszerek széles körben használatosak Afganisztánban és Irakban. A halálos fegyvert annyira nem bízzák meg őket, de a robotok már nagyon sikeresen semlegesítették a bányákat, elvégezték a felderítést és a megfigyelést.
2007-ben a robotok először vettek részt egy igazi csatában Irakban. A teszt nem volt sikeres, de az amerikai hadsereg nem hagyja abba a gondolatot, hogy a "terminátorokat" a fegyveres erőkbe hívják. Az ilyen irányú munka Oroszországban folyamatban van, de nem olyan aktív, mint Nyugaton.
Általánosságban azonban elmondható, hogy az automatizált rendszerek használata a csatatéren a katonai ügyek fejlesztésének egyik legígéretesebb területe. Még mindig nem vagyunk túl jóak a mechanikus asszisztensek számára, de sok szakértő úgy véli, hogy a következő évtizedben az emberiség áttörést vár ezen a területen. Sajnos a legvalószínűbb, hogy az új technológiák lesznek az elsők között, amelyeket a háború és a pusztítás során használnak.
A modern katonai földi robotok típusai
A modern földi katonai robotok a következő csoportokra oszthatók:
- intelligencia;
- mérnöki;
- harc;
- hátul.
Meg kell jegyezni, hogy sok automatizált eszköz esetében ez az elválasztás kissé önkényes. Ezek olyan egységes platformok, amelyeken az igényektől függően bizonyos modulokat telepítenek. Tehát egy sapper robot könnyedén harci robotgá alakítható.
Valójában a katonai robotok három nagy csoportra oszthatók:
- könnyű;
- közeg;
- nehéz.
A katonai robot egy távvezérelt járműből és egy távvezérlőből áll, amelyből vezérelhető. A robotmechanizmusok különböznek autonómiájukban, többé-kevésbé követhetik a beágyazott programot, és állandó emberi beavatkozás nélkül tehetnek. Ma már tucatnyi tisztán katonai robot létezik, amelyek méretük, testformájuk, alvázuk és különböző manipulátorok jelenléte miatt különböznek.
A katonai robotok megemlítésénél az első dolog, ami eszébe jut, a tudományos fantasztikus filmek antropomorf terminátor robotjai. Saját intelligenciájuk van és önállóan cselekedhetnek. Bár ez a kép nem igaz. Hasonló automatizált rendszerek már léteznek (bár a mesterséges intelligenciát még nem tárgyalják), de ezek költségei hatalmasak. Ezért a katonai robotok ma automatizált vagy távvezérelt platformok.
Amellett, hogy a modern android robotok nagyon drágák, a csatatéren alig van olyan feladat, hogy jobban teljesíthessenek, mint egy profi katona. Egy valódi robotkatonának megteremtése, aki egy vagy több fokú intelligenciával rendelkezne, a kibernetika, az ellenőrzési rendszerek elmélete, az új anyagok és energiaforrások fejlesztése terén végzett számos feladat megoldásával kapcsolatos.
Intelligencia robotok
Az automatizált rendszereket régóta használják az intelligencia gyűjtésére, a célok és a célmeghatározás keresésére, valamint a helyzet figyelemmel kísérésére. Az ilyen célokra mind a pilóta nélküli légi járművek, mind a földi robotok használatosak. Az egyik legkisebb felderítő robot, amelyet ma az amerikai hadsereg Afganisztánban használ, a Recon Scout. A súlya 1,3 kg és 200 mm hosszú, hagyományos és infravörös kamerával van felszerelve. Ezt a robotot el lehet dobni az akadályok mögött, de csak viszonylag sík felületen mozoghat.
A felderítő robotok csoportjának egy másik képviselője az First Look 110. 2,5 kg súlyú, nyomvonalakkal rendelkezik, és a csuklóján lévő kezelőegységen található konzol vezérli. A robot négy kamerával van felszerelve, és leküzdheti a kis akadályokat. Más érzékelők is telepíthetők: termikus képalkotók, biológiai, kémiai és sugárzási szennyeződés mutatói.
Egy másik távvezérelt jármű, amelyet az Egyesült Államok hadseregében használnak fel a felderítő missziók számára a Dragon Runner. Ez a robot fel van szerelve egy lánctalpas alvázzal, amely a harcok első sorához lett tervezve. A Dragon Runner-et a hátizsákban szállítják, bármilyen akadályon keresztül dobhatja.
A legnagyobb tömegű amerikai katonai robot (több mint 3000 darab) a TALON, amelyet Foster-Miller fejlesztett ki. Ez az autó nagyon szereti az amerikai katonákat, nagyon hatékony volt Afganisztánban. Ez a robot nemcsak a felderítéshez, hanem a robbanóeszközök hatástalanításához is tökéletes. TALON volt az, aki aktívan használta fel a barlangok felderítését, ahol a tálibok elrejtették, ez a robot 50 ezer robbantott robbanószerkezet miatt. Az amerikai hadsereg még úgy döntött, hogy TALON fegyvereket ad a "manipulátoroknak". Létrehozták a robot módosítását, amelyen géppuskát, mesterlövész puskát vagy ATGW-t lehetett telepíteni. Egy igazán mesterlövész pontosságú robotot készít.
Egyébként az amerikaiak egy érdekes jelenséget jegyeztek fel: a harcosok erősen kötődnek a robotokhoz, bajtársakként vagy háziállatokként kezelik őket.
Mint látható, a katonai robotok különböző csoportjai közötti vonalak gyakran elég vékonyak: az automatizált rendszer felderítést végezhet, és észlelhet bányákat, és közvetlenül részt vehet az ellenségeskedésben.
Mérnöki robotok
Ez egy másik kiterjedt mechanizmus, amely általában távolról vezérelhető. A mérnöki robotokat a bányák és a földbányák ártalmatlanítására használják, a bányákban, a súlyemelésben és a törmelék eltávolításában.
Az ilyen gépek fejlesztésének fontos trendje a tömegük növekedése volt, ami lehetővé tette a távoli működtetésű gépek komolyabb munkához való vonzását. Az Egyesült Államokban most minden mérnöki gépet távolról irányítanak.
Ilyen technika tipikus példája az MV-4 (vagy M160) mérnöki gép. Tömege 5,32 tonna, lánctalpas alvázzal rendelkezik, és a lőszerek és bányák ártalmatlanítására 320 mm mélységig. Az MV-4-et két kilométeres távolságból irányíthatja, ami teljesen biztonságos.
A még súlyosabb, távvezérlést végző gép az ABV (Assault Breacher Vehicle), amely tömeg- és páncélvédelmében hasonló az amerikai OBS Abrams-hoz. Az ABV bánya-vonóhálóval és lebontási költséggel van felszerelve, amely füstképernyőket is elhelyezhet. Most az Egyesült Államokban a gép teljesen autonóm módosításán dolgozik.
Van egy hatalmas számú kis sapper robot, amelyet nemcsak a katonai, hanem a rendőrség és a különleges szolgálatok is aktívan használnak. Ismerősek lettek, és gyakran látjuk őket a tévében. Valójában miért kockáztatjuk az embereket, ha küldhetsz egy robot gyanús objektumának vizsgálatára egy kamerával és egy manipulátorral?
Az egyik legismertebb bányavíró robot a MarkV-A1, amelyet az amerikai Northrop Grumman Corporation cég hoz létre. Számos videokamerával van felszerelve, valamint egy vízágyú a bombák elpusztítására. A MarkV-A1-et jelenleg az Egyesült Államok, Izrael és Kanada speciális egységei használják.
Harci robotok
Természetesen a legnagyobb érdeklődés a nyilvánosság ellen harci robotok. Ez a földi automatizált gépek csoportja azonban még nem nagyon fejlett. A modern csata nagyon bonyolult, rövid életű, és a döntéseket azonnal meg kell tenni, gyorsan megváltoztatva álláspontjukat. Mindez a modern automatizált rendszerekben még mindig nem túl jó. Az antropomorf harci robotok meglehetősen technikai egzotika, amit laboratóriumokban dolgoznak. A legtöbb harci robotnak ma már kerekes vagy lánctalpas alváza van, kábel vagy rádiójel segítségével vezérelhető.
Az egyik legismertebb harci autonóm rendszer az izraeli Guardium pilóta nélküli jármű, amelyet járőrszolgálathoz, őrzéshez és kolóniák kíséréséhez, valamint felderítéshez használnak. Az autó a buggy alvázán jön létre, jó a sebessége és a teljesítménye, telepítheti a fegyvereket. A Guardiumot az izraeli védelmi erők 2009-ben fogadták el.
A legsúlyosabb és legismertebb harci robot a már említett TALON, vagyis a platformon alapuló SWORDS robot, amely képes egy mesterlövész puska, gránátvető és géppuska szállítására. Egy egység ára 230 ezer dollár, de a gyártó a tömegtermelés megkezdése után ígéri, hogy az árat csaknem felére (150 ezer dollárra) csökkenti.
Egy másik robot, amely az ellenségre tűzhet, a Warrior, amelyet az iRobot amerikai cég hoz létre. Telepíthet egy 7,62 mm-es géppisztolyt, egy automata puskát, tartály-ellenes rendszert és egyéb fegyvert. A harcos használható császárként, a sebesülteket a csatatéren hordozhatja.
2010-ben a Northrop Grumman egy újabb fejlesztést vezetett be - a CAMEL harci robot. Az ügyfél a DAPRA Amerikai Fejlett Tanulmányi Ügynöksége volt. Ez egy sík platform egy kerékpályán, amely a fegyvereken kívül 550 kg rakományt is hordoz. Gumi nyomvonalakat lehet viselni a kerekeken, ami jelentősen növeli a CAMEL sífutó képességét. A robot kísérheti a harci egységeket, és autonóm módon mozoghat GPS-jelekkel.
Egy másik ígéretes amerikai robot a Crusher ("crush" ("zúzódás") vagy "megsemmisítő". Ez egy 6,5 tonna kerekes autó. Jellemzője a magas kereszt és a jelentős akadályok leküzdésének képessége. A Crusher több videokamerával, lézeres távolságmérővel, hőmérővel, különböző típusú fegyverek telepítésére alkalmas.
Ma a legnagyobb harci robot a Black Knight, amelyet a BAE Systems (USA) fejlesztett ki. Ez a lánctalpas jármű súlya 9,5 tonna, egy 30 mm-es automata ágyúval és egy vele összekapcsolt géppuska. A robot televíziós kamerákkal, hőkamerákkal, radarral, műholdas navigációs rendszerrel van felszerelve. A Black Knight vezérlők speciális parancsnoki járműből vagy Bradley BMP-ből készülnek.
Hátsó robotok
Egy külön csoportba tartoznak az áruk szállítására szánt robotok, beleértve az ellenségeskedéseket is. Az ilyen rendszernek kísérnie kell a harcosokat és a lőszerük, a nehézfegyverek és egyéb áruk egy részét. Szinte minden ilyen robot képes további feladatokat ellátni: felderítés vagy a sebesültek kiürítése.
Ilyen gépek például az SMSS, az R-Gator és a TRAKKAR. Különösen érdemes megemlíteni az amerikai robot porter BigDog-ot, amely négy végtagon mozog, és elméletileg elmozdulhat, ahol a kerekes jármű nem képes mozgatni. De ez a fejlődés még mindig kísérleti jellegű.
És mi van velünk?
Oroszország jó irányba halad ebben az irányban, bár a kommunikációs és ellenőrzési rendszerek között van némi késés. A hazai robotika központjai az "Izhevsk Radio Plant", az MSTU. Bauman, NITI "Progress" (Izhevsk).
Az Izhevsk Rádiógyárban egy univerzális IRA robotplatform jött létre, amely a konfigurációtól függően különböző funkciókat tud végrehajtani. Ez a robot kicsi, de nagyon lenyűgöző arzenálja van: két gránátvető, két Bumblebee rakéta-lövedék, egy Pecheneg vagy Kord géppuska. Az MRK 500 méteres távolságban távolról vezérelhető. A robot videokamerával, mikrofonnal, világító rendszerrel van felszerelve.
Ezt a komplexet eredetileg a stratégiai rakétavédelmi egységek részére tervezték, hogy megvédjék az ICBM-ek indítóit.
A legtöbb modern harci robothoz hasonlóan az ISC egy univerzális platform, amelyen további felszereléseket és fegyvereket telepíthet.
Egy másik orosz automatizált harci rendszer a Platforma-M. Ezt a NITI Progress-en fejlesztették ki, és először 2018-ban mutatták be a nyilvánosságnak. A platform felderítésre használható (videokamerák, termikus képalkotó, radarállomás, tartománykereső), a terület patrulálása, támadási egységek támogatása. A Platform-M automata gránátvetővel, géppisztollyal, tartályellenes rendszerekkel lehet felszerelni. A gép súlya 800 kg, a hasznos teher 300 kg. A „Platform” -ot legfeljebb 5 km távolságban lehet irányítani.
Vannak információk, hogy ezt a gépet orosz csapatok használják Szíriában.
A legnehezebb orosz robotrendszer Uran. A gép súlya eléri a nyolc tonnát. Az "Uranus" által létrehozott tűzvédelmi gép, az enyémháló és a tűzoltó gép alapján. Az "Uranus" többször is részt vett különböző gyakorlatokban.
2018-ban a Rosoboronexport bejelentette az Uran-9 orosz automatizált komplexum népszerűsítését a világ fegyverpiacán.
A katonai robotok kilátásairól
A robotika különös figyelmet fordít a világ minden tájára. Az utóbbi években egyedül a Pentagon 4 milliárd dollárt fordított katonai robotok fejlesztésére. A civil szektor azonban továbbra is prioritásokat állít fel ebben az irányban. Jelenleg még nem lehet azt mondani, hogy a robotika erősen befolyásolja a védelmi szférát és a nemzetbiztonságot. A dolgok azonban nagyon gyorsan változnak.
Az automatizált rendszerek fejlesztése a tudomány és a technológia fejlődésének élvonalában van. Egy valóban hatékony harci robot létrehozásához meg kell oldania a legbonyolultabb technikai problémákat. Ez alapvetően új energiaforrások kifejlesztése, erőteljes és kompakt, fejlett érzékelők létrehozása és megbízhatóbb kommunikáció biztosítása.
Jelenleg az emberek által használt robotok (beleértve a hadsereget is) hasonlítanak a rádióvezérelt játékokra, mint az Asimov és más fikciós mesterek által leírt mechanizmusok.
